Nőnap
Hát, én bizony szívből utálom a nőnapot.
Egyrészt azt gondolom, hogy nem nőnapnak kellene hívni (mondjuk magyarul nem is tudom mi lehetne jó név neki, mert simán az egyenlőség napja kicsit félrevezető). A nőnap - mint a nők egyenlőségéért vívott harc egyik jelképe - most már teljesen kicsavarodott. Mindenhol látom, ömlik a Facebookon és a TV-ben, hogy csokit meg virágot vesznek a lányoknak, asszonyoknak. Miért is? Ettől egyenlőbbek lesznek, ha egy második valentin napot csinálunk, csak még bénábban? Nyilván valamiből a piacnak is meg kell élni, de hát na.
Idei kedvenceim, amik megmutatják az abszurditását ennek a mostani formájában teljesen felesleges "ünnepnek":
1. Tegnap láttam egy posztot a Facebookon, amiben egy feleség lelkesen tette fel a képeket a sütikről, amiket a férjének sütött, hogy az bevihesse a munkatársnőinek a munkahelyre. Éljen a nőnap!
2. A 444.hu gyönyörű válogatása a nőnapi ünnepségekből. Nem is tudtam, hogy a drag queen-nek öltözés egy nőnapi tradíció Magyarországon, de ezeket elnézve nem is értem, miért akkora a hűhó a Pride körül...
3. Soviniszta "viccek" férfiaktól nőknek, sok szeretettel, és boldog nőnapot!
Azt gondolom, hogy a nőnapnak egyáltalán nem kellene ünnepnek lennie. Vagy ha ünnepként kezeljük, legyen inkább megemlékezés arról, hogy milyen sok minden történt már az egyenlőség terén az elmúlt egy évszázadban - bizony lenne mit megünnepelni.
De sokkal inkább azt gondolom, hogy ennek a napnak arról kéne szólnia, hogy mindenki kicsit nyitottabban áll a nemek kérdéséhez, a nőkhöz, és kicsit kilépve a kényelmes langymeleg ideológiapocsolyából, ahol eddig tanyázott, meghallgatni és beengedni azokat a panaszokat, amiket a nők nap mint nap említenek, és amin olyan könnyű lenne változtatni, ha egy kicsit odafigyelnénk egymásra.
